Műemlékek

Home » Műemlékek

A városi őrtorony


A Bányászok terén az 1643-1654 évek között épített reneszánsz őrtorony dominál. Eredetileg a történelmi, ma már nem létező városházához volt hozzáépítve. A 36,5 m magas toronynak fontos védelmi szerepe volt a törökök elleni harcokban. Az építése Weiszer Márton polgármester idejében 1643-ban kezdődött, de a török uralom miatt 11 évig húzódott.

1555-ben Rozsnyó is, mint a többi kerületi város, beszerezte az első nyilvános óráját, melyet a toronyban helyeztek el. Szontágh Márton órásmester készítette idejének állítólag Magyarország legpontosabb időmérőjét. A legenda szerint a városi önkormányzat kivágatta a mester nyelvét, hogy ne tudja elárulni az óra szerkezetének titkát.

A mai toronyóra digitálisan vezérelt, az eredeti 1858-ból származó óramű, mint technikai emlék, a toronyban van kiállítva.

A torony déli homlokzatán lehet megtekinteni a török harcok emlékeként egy befalazott kő ágyúgolyót, valamint a felújított napórát. Az ágyúgolyó alatt figyelhetjük meg a korabeli emléktáblát a városi címerrel és a polgármesterek nevével, akik hozzájárultak a torony építéséhez.

A Városháza

A négyzet alakú tér nyugati oldalán található az új városháza, mely 1711 után több polgári ház össze- és átépítésével klasszicista stílusban készült. Az eredeti városháza, amely valaha a tér közepén az őrtorony mellett állt, valószínűleg 1603-ban leégett. A városháza a középkorban fontos szerepet játszott a település mindennapi életében, fontos tanácskozások folytak és döntések születtek itt.

A városháza háromszögű homlokzati pajzsa a 1598-as város címerével van díszítve: kék alapon két bányász kalapács  és a zöld hármas domb fölött három arany rózsa.

A városháza bejárata fölött II. Rákóczy Ferenc emléktáblája található, akinek Rozsnyó az üzleti és ipari fellendülését köszönheti.

Jelenleg a történelmi városháza termeiben különböző kultúrális és társadalmi események (színielőadások, bálok, kiállítások, konferenciák …) kerülnek megrendezésre.

Hablawetz Franciska emlékműve

Hablawetz Franciska, a krasznahorkai birtok örököse, gróf Andrássy Dénes felesége volt. Mivel Franciska nem volt nemesi származású, Dénes grófot az apja kitagadta az örökségből, majd később visszakapta azt.

Franciska, mint a szegények pártfogója volt ismert. Jótékonyságával hatással volt a Gömör társadalmi fejlődésére. Férjével rengeteget adományoztak Rozsnyó és környéke legszegényebb rétegeinek. Több menhelyet, iskolát, óvodát, öregek otthonát, árvaházat létesítettek, stipendiumot adtak a fiatal művészeknek, adományoztak az egyházaknak. Korabeli információk szerint 50 millió akkori koronát szántak jótékonysági célokra.

Franciska halála után örök emlékül Dénes gróf és a rozsnyói lakosok építették ezt a nagyon szép szecessziós emlékművet carrarai márványból Horvay János és Szamovolszky Edmond szobrászokkal. A szobor Franciskát ábrázolja, alatta koldus gyermekekkel, két oldalt két hattyú látható mely Franciska jóságát és nagylelkűségét szimbolizálja.

Az emlékművet 1973-ban ideológiai okok miatt eltávolították és kihelyezték a krasznahorkai Mauzóleum elé, majd 1993-ban restaurálás után vissza lett állítva eredeti helyére – a városközpontba a torony elé.

Xaveri Szent Ferenc templom

A régi városháza helyén, az őrtorony északi oldalán, 1658-1687 épült jezsuita templom. Az eredeti városházából csak az alagsor maradt meg a templom hajója alatt, ahová a premonstrei rend méltóságait temették. A bejárat mindkét oldalán  két értékes hársfából faragott szobor látható, Mózest és Dávid királyt ábrázolja. A templom a jezsuitáknak, később pedig a premonstrei rend szerzeteseinek szolgált. A 18. század második felében a templomhoz hozzáépítettek egy kápolnát, Nepomuki Szent János kőszobrával. A szobor mellet két angyalka látható, a baloldali angyal újjával a száján a gyónási titkot szimbolizálja.

A Ferencesek temploma és kolostora – Szent Anna templom

A tér északi oldalának domináns épületeihez tartozik a ferencesek temploma és a kolostor. 1733-ban érkeztek Rozsnyóra a ferencesek, enyhíteni a vallási viszályokat. Templomukat a 18. század második felében kezdték építeni, de a többszöri tűzeset miatt csak a század végére sikerült befejezni. A templom összesen négyszer vált a tűz martalékává.

A templom homlokzata klasszicista stílusú a toronytető barokk. A beltér több késő gótikus oltárral díszített. A kolostor 2009-ig járási levéltárként szolgált.

Szűz Mária Mennybemenetele székesegyház

Rozsnyó legrégebbi  középkori szakrális építmény a Szűz Mária Mennybemenetele templom. A 13. században épült gótikus stílusban. A templom a Jiskra csapataival való harcokban nagy károkat szenvedett, újjáépítése a 15. század vége felé kezdődött, Bakócz Tamás érsek ideje alatt. Ekkor kapta a késő gótikus boltozatát és a pasztofóriumot. Az 1770-1779-ből származó főoltár Sz. Péter és Pál apostol életnagyságú szobraival díszítet. Az utolsó nagy újjáépítés 1936-ban volt. Ekkor az újonnan építet kápolnában Szent Néti földi maradványait  egy üveg koporsóban helyezték el.  A 16-17. században felváltva a templom a katolikus és az evangélikus egyházhoz tartozott.