Műemlékek

Home » Műemlékek

A város őrzője

A Bányászok terén az 1643-1654 évek között épített reneszánsz őrtorony dominál. Eredetileg a történelmi, ma már nem létező, városházához volt hozzáépítve. A 36,5 m magas toronynak fontos védelmi szerepe volt a törökök elleni harcokban. Az építése Weiszer Márton polgármester idejében 1643-ban kezdődött, de a török uralom miatt 11 évig húzódott.

1555-ben Rozsnyó is, mint a többi kerületi város, beszerezte az első nyilvános óráját, melyet a toronyban helyeztek el. Szontágh Márton órásmester készítette idejének állítólag Magyarország legpontosabb időmérőjét. A legenda szerint a városi önkormányzat kivágatta a mester nyelvét, hogy ne tudja elárulni az óra szerkezetének titkát.

A mai toronyóra digitálisan vezérelt, az eredeti 1858-ból származó óramű, mint technikai emlék, a toronyban van kiállítva.

A torony déli homlokzatán lehet megtekinteni a török háborúzás emlékeként egy befalazott kő ágyúgolyót, valamint a felújított napórát. Az ágyúgolyó mellet figyelhetjük meg a korabeli városi címert a polgármesterek nevével, akik hozzájárultak a torony építéséhez.

A Városháza

A négyzet alakú tér nyugati oldalán található az új városháza, mely 1711 után több polgári ház össze és átépítésével klasszicista stílusban készült. Az eredeti városháza, amely valaha a tér közepén a harangozó mellett ált, valószínűleg 1603-ban leégett. A városháza a középkorban fontos szerepet játszott a település mindennapi életében, fontos tanácskozások folytak és döntések keletkeztek itt.

A városháza háromszögű pajzsa a 1598-as város címerével van díszítve: kék alapon keresztbe kalapács vésővel, és a zöld hármas domb fölött három arany rózsa.

A városháza bejárata fölött II. Rákózcy Ferenc emléktáblája található, kinek Rozsnyó az üzleti és ipari fellendülését köszönheti.

Jelenleg a történelmi városháza termeiben különböző kulturális és társadalmi események (színielőadások, bálok, kiállítások, konferenciák …) kerülnek megrendezésre.

Hablawetz Franciska emlékmű

Hablawetz Franciska, a krasznahorkai birtok örököse, gróf Andrásy Dénes felesége volt. Mivelhogy Franciska nem volt nemesi származású, Dénes grófot az apja kitagadta, később kibékültek és visszakapta örökségét.

Franciska mint a szegények pártfogója volt ismert, jótékonyságával hatással volt a Gömör társadalmi fejlődésére. Férjével rengeteget adományoztak Rozsnyó és környéke legszegényebb rétegeinek. Több menhelyet, iskolát, óvodát, öregek othonát, árvák házát létesítettek, stipendiumokat jutattak fiatal művészeknek, sokat adományoztak az egyházaknak, nem részesítve egyik vallást sem előnyben. Korabeli információk szerint 50 millió akkori koronát szántak jótékonysági célokra.

Franciska halála után örök emlék jeléül Dénes gróf építette ezt a nagyon szép szecessziós emlékművet carrarai márványból Horvay János és Szamovolszky Edmond szobrászokkal. A szobor Franciskát ábrázolja, alatta koldus gyerekekkel, mellette két hattyú Franciska fensége és jósága jeléül.

Az emlékmű 1973-ban ideológia okok miatt szét lett bontva és kihelyezve a krasznahorkai Mauzóleum elé, majd 1993-ban restaurálás után vissza lett állítva eredeti helyére – a városközpontba a torony elé.

Xaveri St. Ferenc temploma

            A régi városháza helyén, az őrtorony északi oldalán, 1658-1687 épült jezsuita templom. Az eredeti városházából csak az alagsor maradt meg a templom hajója alatt, ahová a premonstrei rend méltóságait temették. A bejárat mindkét oldalán látható két értékes hársfából faragott szoborral, Mózes és Dávid király ábrázolásával. A templom a jezsuiták, később pedig premonstrei rend szerzeteseinek szolgált. A 18-ik század második felében volt a templomhoz hozzáépítve a kápolna, Nepomuki Sz. János kőszobrával. A szobor mellet két angyalka található, a baloldali ujjal a száján a gyónás patrónusa.

A Ferencesek temploma és kolostor – Sz. Anna templom

A tér északi oldalának domináns épületeihez tartozik a ferencesek temploma és a kolostor. 1733-ban érkeztek Rozsnyóra a ferencesek, enyhíteni a vallási nyugtalanságokat. Templomukat a 18-ik század második felében kezdték építeni, de a többszöri tűzeset miatt csak a század végére sikerült befejezni. Az építkezés összesen 4-szer lett a tűz martalékává.

A templom homlokzata klasszicista stílusú a toronytető barokk. A belseje több késő gótikus oltárral díszített. A kolostor 2009-ig járási levéltárként szolgált.

Szűz Mária Menybemenetele székesegyház

            A legrégebbi megmaradt középkori szakrális építmény a 13-ik századi gótikus stílusban épült Szűz Mária Menybemenetele templom. A templom a Jiskra csapataival való harcokban nagy károkat szenvedett, újjáépítése a 15-ik század vége fele kezdődött, Bakóc Tamás érsek ideje alatt. Ekkor kapta a késő gótikus kupolát és pasztoforiumot. Az 1770-1779-ből származó főoltár Sz. Péter és Pál életnagyságú szobraival díszített. Az utolsó nagy újjáépítés 1936-ban valósult meg, mikor az idehozott Sz. Néti maradványait egy üveg koporsóban az újonnan építet kápolnában helyezték el. A 16-17-ik században fölváltva a templom a katolikus és az evangélikus egyházhoz tartozott.